tag:blogger.com,1999:blog-2709206237793956350.post769392436233109457..comments2023-07-27T13:22:44.406+02:00Comments on Görbe-tükör-kép: PszihóUnknownnoreply@blogger.comBlogger2125tag:blogger.com,1999:blog-2709206237793956350.post-25975437154092262272010-03-09T20:26:15.874+01:002010-03-09T20:26:15.874+01:00Én mindig összefüggéseiben szeretem átlátni az éle...Én mindig összefüggéseiben szeretem átlátni az élet megannyi történését. Legapróbb eseményektől kezdve a legnagyobbakig, v mondhatnám úgy is, hogy a számomra legfontosabb, amelyek a legjobban megérintenek. Bármivel is foglalkozzunk, mindig megmaradunk embernek. Lehetek én pszichológus v. vallástanár, de ettől soha nem leszek egy olyan kivételes személy, amivel akármit megengedhetnék magamnak. Lehet, hogy az életről alkotott felfogásunk, a világról alkotott elképzeléseink más irányt mutatnak, és az életünk is teljesen más képet mutat. Azonban mindenkinek megadatik a választás lehetősége, csak nem mindenki él vele, és nem mindenki ismeri fel, hogy mit is kezdhetne vele. A munkám sok tekintetben megváltoztatta az életemet, az emberekhez való viszonyomat, a kapcsolatomat, és folyamatosan formálja a személyiségemet.<br />Nem vagyok több, nem vagyok tökéletesebb, csak másképp gondolkodok és élek. Soha nem keverem össze a munkát a magánéletemmel, de amit megtapasztaltam, elsajátítottam, ami bele épült az öntudatomba, azt mind felhasználom. Eddig soha nem estem abba a hibába, hogy méricskéljem, feltérképezzem az embert. Mint ha valakin csak kisérleteznék. Nincs rá szükségem, mert a magam természetességénél fogva, mindig képes vagyok megértetni magamat az emberekkel. Az viszont egy teljesen más<br />dolog, hogy kik azok az emberek, akik közelebb állnak hozzám. Akik által valami féle hasonlóságot, vonzalmat érezhetek. Akik képesek oly módon megérinteni, amire mások képtelenek lennének. Minden ember más és más. Mindenki egyedi a maga módján és rendelkezik olyan adottságokkal, ami által képes kibontakozni.<br />Itt az ember hozzáállásán van a fő hangsúly, hogy miként képes viszonyulni az embertársaihoz. Egyáltalán nem arról van szó, hogy pszichológusi szemmel tekintek egy emberre. Ezt mindenki el tudja magának dönteni. A legegyszerűbb dolog, ha önmagadat adod, a magad természetességénél fogva. <br />Hogy most ebbe mit illesztesz bele, azt el tudod dönteni. Természetesen ez nagyban attól is függ, hogy milyen személyiségű emberrel találkozol. Hogy annak az embernek a személye mit vált ki belőled, és ennek hatására, milyen szemmel nézel rá. Én mindig megpróbálom tudatosan élni az életemet, és ennek a szellemében viszonyulni az emberekhez.Dánielhttps://www.blogger.com/profile/11299997180287185764noreply@blogger.comtag:blogger.com,1999:blog-2709206237793956350.post-64376899381829222962010-03-08T20:21:51.101+01:002010-03-08T20:21:51.101+01:00Érdekes,amit leírsz!Ugyanakkor azt gondolom,hogy n...Érdekes,amit leírsz!Ugyanakkor azt gondolom,hogy nem kell mindennek egyből a mélyére nézni és előszedni a "tudóst" magadból.Szerintem jó az,ha tud az ember hétköznapinak (tudom,hogy érteni fogod,mire gondolok itt) megmaradni,de szerintem amiről ebben a postban írsz majd kinövöd!:) Bőven belefér szerintem az,ha van egy érzelmekkel teli véleménye az embernek,meg mondjuk van egy szakmai és az baj,ha a kettő túl közel van egymáshoz,mert akkor vagy az egyik,vagy a másik torzul.Na de lehet,hogy nem így van,érteni te értesz hozzá,én csak a saját "szakmám" tapasztalatait tudom,azt meg pontsan tudod,hogy milyen! :)Unknownhttps://www.blogger.com/profile/08218981294035845829noreply@blogger.com