Napi Coelho:

"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho



2012. január 17., kedd

Megváltom a világot


Kitartóbb ismerőseim (urambocsá' barátaim) nyilván tudják, hogy mániám a világmegváltás. (Annál már csak a világmegváltást fél kézzel szeretem jobban. Abban van valami nagyvonalú elegancia...)  Ha nem is nyitok állat-menhelyet, fogadok be hajléktalanokat, és néha még a nylon szatyrot is a kommunális hulladékgyűjtőbe hajítom (Huligán!), a tetteim nagy részére az motivál, hogy tegyek másokért, segítsek a környezetemen - vagy legalábbis ne hátráltassam, ha már csinálok valamit.
Igaz ez mind materiális, mint lelki értelemben. Igyekszem nem visszaélni mások idejével, pénzével, türelmével, jóindulatával, stb.
Ez baromira energia-igényes. Józanabb (ego-centrikusabb) társaim gyakran és méltán kérdik, hogy hogy a viharba' van erre energiám a bokros teendőim mellett. Nameg: hogy van cérnám kivárni, amíg a nyugdíjas néni bénázik az előttem lévő autóban...
Az a helyzet, hogy ez nem energia kérdése. Nekem legalábbis nem. Inkább a hité. Egyháznak nem vagyok aktív tagja, mégsem mondanám magamat hitetlennek. Egy csomó mindenben hiszek. Mondjuk a Sorsban. Meg a Természetben. Meg a Fejlődésben, az emberek Változásában. Szerintem ezek az erők irányítják a világot. De persze valószínűleg csak annyira van igazam, mint egy mohamedánnak vagy egy buddhistának.
Egyszóval: azért vagyok képes az esetek rendkívül nagy hányadában nyugodt, türelmes, nyitott elfogadó maradni - azért van energiám minderre - mert hiszem, hogy az emberek alapvetően jó szándékú és fejlődőképes lények; ha ettől eltérő dolgot sugalló módon viselkednek, azt valószínűleg csakis a rossz tapasztalatok hatására tehetik - így azzal teszem a legjobbat, ha méginkább megértő, elfogadó és támogató módon fordulok feléjük. Így idővel (gyakran sok-sok idővel) a jó tapasztalatok kerülnek túlsúlyba, a delikvens pedig újra képes lesz az alapvetően jó szándékú, fejlődőképes, nyitott viselkedésre - ami rossz tapasztalatok nélkül a sajátja.
Lehet velem vitatkozni. Szoktak is. És azt is nyugodtan lehet gondolni, orrom alá dörgölni, arcomba vágni, hogy energiavámpírok bamba áldozata vagyok.
Még az is lehet, hogy így van.
A lényeg a hit. A hit abban, hogy így cselekszem helyesen.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése