Napi Coelho:

"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho



2011. október 31., hétfő

2011. október 27., csütörtök

London - a fotók





















London - amit hoztunk


Nem csak materiális dolgokra gondolok - de főleg azért most, ezen a címen arra. Majd meglátjátok!

- 4 nagyon klassz póló Zolinak. Merrel-től Dunlop-ig; annyira beleszeretett egyik-másikba, hogy még egy nap múltán is emlegette, milyen jó darabokat vettünk.
- 1 vagány steppelt téli mellény Zolinak. Aki már nagyon rég ilyet akart (mióta ellopták [!!!] a régit), és aki amúgy baromi nehezen rávehető, hogy kabátot, urambocsá' pulcsit hordjon, így télen konstans taknyos. A vicc az, hogy a New Look nevű üzletben vettük, ahová nekem mentünk be cuccokat nézni - és én nem vettem semmit.
- 3 db valami, amit most még nem árulok el, mert az egyik valaki számára meglepetés.
- 8 kötet Terry Pratchett mű, eredetiben. Köztük az Elveszett Próféciák is. Ne kérdezzétek, hogy miért nem vettem ruhaneműt - egyszerűen úgy éreztem, nincs rá szükségem. Kielégített a nézelődés, nem vágytam pénzköltésre. Aztán a reptéren megláttam a "duty free" boltban, hogy "1-et fizet és a 2. könyv féláron van" akció van; és bementem; és....hát az a lényeg, hogy 50 fonttal vékonyabban - de 8 kötettel vastagabban jöttem ki egy negyed óra múlva. Szerencsére így se lettünk túlsúlyosak...
- Egy csomó gyönyörűséges fotó - lásd a következő post-ot.
- Egy darabka fincsi penészes sajt, 1 fontért vettem, és tegnap megkóstoltam, nyamm!

És ennyi. Meg egy csomó-csomó élmény.

Lassan nyitnom kell egy külön polcot a Terry Pratchett összesnek...:D

2011. október 26., szerda

London - amit biztos, hogy ugyanígy

Következik a mindenkinek-csak-ajánlani-tudom-csináljátok-Ti-is-így lista. Mindenki figyelmébe ajánlom szeretettel!

- Etap-hotel: olcsó, normális, jó, tiszta (!!!) szállásokat ajánlanak Európa-szerte. Nekünk csakis pozitív tapasztalat.
- Tesco: Angliában az egyik legszínvonalasabb áruház. Egyszerűen olcsó és minőségi. A leveles spenóttól az előre meghámozott krumpliig minden volt, méghozzá elérhető áron. Ajánlom hazahozni, illetve a készételes részleget helyi vacsik saját kezű elkészítésére (megmelegítésére); hotelszobai romantikára :D.
- Szendvics: Mindig, minden mennyiségben, szinte bármelyik áruházban vagy kávézóban. Pláne ajánlom a következő pontban foglaltakat figyelembe véve...
- Meal deal: Azaz menü-ajánlat a legtöbb közértben. Azaz: veszel egy szenvicset + 1 üdítőt + 1 csokit/chipset/gyümölcsöt (áruházlánconként változó a kínálat ezügyben), és az egész alig kerül többe, mint simán a szenvics. 1000 Ft értékű fontból megkajáltunk így rengetegszer, és volt hozzá innivaló és gyümölcs is. A szendvicsek pedig nagyon sokfélék (így menüben is sokféle választható); laktatóak, egészségesek (legtöbb).
- One day travel card: Azaz: egész napos jegy a teljes londoni tömegközlekedési hálózatra. Mi sokszor csak úgy felültünk egy buszra, aminek ismerős volt a végállomása, és onnan sasoltuk a várost - így elkerülhettük, hogy csupán a leülésért ki kelljen fizetni egy kávé árát. A metrót is sokat használtuk, sokszor átszálltunk - jó volt hogy nem kellett folyton számolgatni, hogy hogyan érné meg jobban.
- Sportáruházak: Sokkal jobb minőségű és olcsóbb sportruházatot lehet vásárolni Londonban, mint itthon. Vízálló karrimor cipő 5400 Ft értékéért; egy csomó túrafelszerelés, hátizsákok, ruházat...Aki ilyesmit használ, az spóroljon jó előre Londonra, mert megéri! A Decathlon viszont ugyanolyan, mint itthon...:(
- Marble Arch: Ezen a részen találtam meg (utolsó nap, indulás előtt 3 órával) azokat az üzleteket, amiket itthon "angol márka"-ként ismerek. Ezren voltak, nem vettem semmit; de legközelebb itt kezdenék.
- Camden: jó kis bazár, nagyon-nagyon sokféle mindennel. Sajnos női metrótérképes pólót nem találtam. Pedig vettem volna. (Zoli kapott férfit...) Legközelebb több időt akarok ott tölteni, kötetlenebbül.
- Tömegközlekedés: Nem kell félni tőle. Nagyon egyértelmű, nagyon kiszámítható, nagyon rendben van. Egyszer sem tévedtünk el, pedig sokat mentünk mindenfelé.
- Múzeumok: ingyenesek, és nagyon klasszak. Főleg a természettudományi.
- Wing's buffet: Kínai kajálda az egyik peremkerületben. Svédasztalos rendszer, nagyon fincsi ételek, igazi kínai konyha. Egyszer ki kell próbálni...csak bírj utána hazagurulni...
- Metrótérkép: El ne indulj nélküle! De újat keress, az információnál. Az a tuti. Nekünk régi volt, de hamar kiderült, hogy cserés...
- Állatok a parkokban: A legtöbb helyen van mókus, láttunk libákat, hollókat; de hazafelé menet, a szállás felé minden este láttunk rókát is. Első este eléggé berezeltünk tőlük, merthogy ketten voltak, és verekedtek. A kirándulás végére viszont hozzájuk szoktunk. Nem bántanak, természetesnek veszik, hogy az emberrel együtt élnek.
- Segítőkész emberek: Ha kérdezel, válaszolnak. Ha nem tudod, segítenek. Ilyen egyszerűen.
- Kiszámíthatóság: Londonban a dolgok úgy történnek, ahogy alapvetően történniük kell. Nem marad ki járat, nem felejtik el levonni a kedvezményt, nem kell többet gyalogolni, mint írták; stb. Minden úgy van, ahogyan lennie kell. Nincs ok az idegeskedésre.
- Éjszakai séta valamelyik hídon: nagyon szép, nagyon klassz! Én szívesen mentem volna esténként többfelé, de mindig nagyon elfáradtunk. Mindenesetre legközelebb még többet szeretnék látni!

London - amit legközelebb majd máshogy

 

Sokféle lista él a fejemben az elmúlt 5 nappal kapcsolatban. Igyekeztem gondolatban tematikusan összerendezni a dolgokat, hogy jobban átlássam őket - és amit kell, újraélhessem; amivel pedig az a teendő, elengedhessen.
Íme az első - emlékezni ÉS elengedni való - gyűjtemény:
- Wizzair-rel repülés: hazafelé késett a járat, de előtte sms-ben egy órával korábbra kirendeltek bennünket a reptérre.
- Kaja, innivaló a reptéren: odafelé nem vittünk magunkkal ennivalót, gondoltuk, majd veszünk, amíg várakozunk. A büfé persze nem volt nyitva (pedig a kiírás szerint már tartott a nyitvatartási ideje...), úgyhogy farkaséhesen és iszonyú szomjasan értünk Londonba.
- Bőrönd: legközelebb kerekessel. Csakis kerekessel!
- Étkezés: legközelebb hamarabb állunk rá arra, hogy supermarketekben kajáljunk. A szendvics ugyanolyan fincsi, de az ár baráitbb.
- Városnézés: előbb nézünk útikönyvet, vagy nem nézünk egyáltalán: így nem derülhet ki az utolsó előtti este, hogy mennyi helyen nem jártunk...
- Parkok: minimum egy piknik. Mókusetetéssel. Minimum.
- Camden: csakis kettesben, csakis úgy, hogy rászánjuk az időt. Más előtt valahogy szégyenlős vagyok shopingolni.
- Vásárlás: valamelyik nap legközelebb felkelünk korán, és odamegyünk nyitásra azokhoz az áruházakhoz, amelyikek érdekelnek. Így talán kimaradunk az egymást taposó tömegből, ami elveszi a kedvemet a válogatástól...
- Pub-ozás: minimum egyszer, valami jókis külvárosi kricsmiben. Vagy legalább édes cider...
- Kínai: csak egyszer, akkor viszont feltétlenül.
- Buszozás: sokkal több, városnézési célzattal is.
- Csomagmegőrző: inkább minden nehéz táskát be kell tenni, nem végigcipelni az utolsó napon kínlódva.
- Kommunikáció: inkább nézzünk mást, mint amit kiterveltem, csak legyen mindenki elégedett.

Azt hiszem, mindent összevetve nem is olyan hosszú ez a lista...:)