Bók

 

Másfél óra jókedélyű és türelmes várakozás után bejutottam a fogdokihoz. Megnézegette a panoráma-röntgenemet, majd így szólt:

F.: Amúgy pedig gyönyörű fogsora van!
V.: Ezért a bókért érdemes volt másfél órát várni...
F.: Jól van, akkor mehet is!
(Általános derű) 
 
Majd kicsit később a fogtechnikus-srác, akivel a várakozás alatt végig beszélgettem:

FT.: Akkor most következik az elengedhetetlen név és telefonszám.
V.: Oké, tehát....
FT.: (az asszisztenseknek) Tudjátok, mióta várok erre?
(És persze egyértelmű volt, hogy viccel, tehát általános derű újfent.)

Úgyhogy mindkét esetben jó ízeset nevettünk mindnyájan, kicsit elfelejtve, hogy este 9-kor ki még dolgozik - ki még fogorvosnál van...De komolyan: soha rosszabbat!