Mint talán többen tudjátok: szeretem Paolo Coelho-t. Nem feltétlenül a regényeit teljes hosszukban; sokkal inkább a részleteit, egy-egy magvas gondolatát, üzenetét; a nyugalmat, békét, ami sugárzik a soraiból; a letisztult bölcsességet, amit képvisel.
Tavaly is, tavaly előtt is megvettem az ő idézeteivel tarkított, gyönyörű grafikájú határidőnaplót. Imádtam olvasgatni; jeleket véltem felfedezni az egy-egy napra szánt idézetekben; a vízitúráimon ebből kaptak idézeteket a túrázók; és nem utolsósorban: volt hová felírnom azokat a dolgokat, amik még az én káptalan méretű fejemben sem férnek el.
Idén ezen a héten kezdtem el - tudom, megkésve - keresni az idei naptárat a könyvesboltokban. Mindenhol elfogyott. És nem is ígérték, hogy lesz még belőle.
Már éppen majdnem elszontyolodtam, amikor az Alexandra könyváruház honlapján megtaláltam, hogy a naptár még rendelhető.
Ma vagy holnap érkezik majd meg a hozzám legközelebb eső könyvesboltba.
Rég vártam egy tárgyat ennyire izgatottan...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése