Namármost leszögezem: a nézelődés ilyenkor nálam TÉNYLEG a nézelődést jelenti, nem pedig azt, hogy végül elköltök többtízezer forintot, és 4-5 "otthagyhatatlan" ruhadarabbal térek haza. (Ilyen is volt, meg néha van is - de újabban nem ez a jellemző).
Aztán persze eszembe jutott az egyik kedvenc használtruhás üzletem a Jászai térnél, és megálltam ott is nézelődni. És volt persze egy kabát, ami megtetszett, de 6000 Ft-ot csak nem ad ki érte az ember lánya...vagy hát persze lehet, hogy kiad: de előtte legalább nézzünk körül alaposan!
Ígyhát irány a Mamut! Nagyon gyorsan megtapasztaltam azt, ami egyébként az írás végkonklúziója is lesz valahol - nevezetesen, hogy embertelenül megfizethetetlen árak vannak, és hogy én egyszerűen NEM VAGYOK HAJLANDÓ ennyi pénzt kiadni egy-egy darab "rongyért" (hogy Anyut idézzem), még akkor sem ha nagyon szép és esztétikus. PONT.
Így aztán - a kabáthoz referenciákat gyűjtve, és időm teljében - elvillamosoztam a Kálvin térre, ahol szintén van egy-két klassz turkáló. (Nem, ez nem igaz, vállfás használtruha üzletek azok!)
És az egyikben megtaláltam a hatezer-forintos-kabát megfelelő alternatíváját. Nevezetesen egy őzbőr színű, valódi bőr, öves rövid kabátot, háromezer, azaz 3000 forintért. Nem hiszem, hogy kettőnél többször hordták - még nincs betörve a bőr sehol, és a gombok is nehezen járnak még...Na ezt nem volt kérdés, hogy elhozom-e.
Az meg, hogy aztán még egy szép, krémszínű, elöl kicsit csipkés, nagyon nőcis kardigánt is elhoztam, már csak mellékes apróság.
És lehetséges, hogy ismét elköltöttem 5000 Ft-ot, de ebből egy - általam kedvelt dizájnnal dolgozó, jó minőségű ruhákat értékesítő - normál üzletben mire mentem volna? Elmondom: vehettem volna fél promod blúzt vagy ruhát mondjuk. Nekem meg lett egy kardigánom és egy bőrjakóm. Amit már le is tisztítottam szappanos vízzel, és bőszen hordom. És lehet, hogy egyre több "felesleges kacat" lapul a szekrényem mélyén - de amikor mindezt "újrahasznosított" ruhaneműből gyűjtögetem, akkor valahogy kevésbé van lelkiismeret-furdalásom. Az a ruha ugyanis - ha nem kerül hozzám - lehet, hogy a kukában végezte volna. Akkor pedig jobb, ha én magam elhordom, nemde?
Azon persze megint röhögőgörcsöt kaptam, amikor a tisztítóban közölték, hogy 6500 (azaz hatezerötszáz) forintért tisztítanak ki egy nyamvadt bőrkabátot. Gondoltam, nem közlöm, hogy fele ennyiért vettem, és mosolyogva elballagtam. És tuti biztos vagyok benne, hogy nem fogok szárazleprát kapni tőle...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése