Lidérces álom

Ma olyasmit álmodtam, amiről az ember lánya csak álmodni mer. Nem részletezném. De megvolt minden, ami csak a kis fejem aktuális hiánylistáján motoszkál.
Adminisztratíve megvolt. A tények stimmeltek.

Hogy hogyan fordul egy vágykiélő álom rémálomba? Nos, egyszerűen. A tények valóban a helyükön voltak, de minden más - a körítés, mások hozzáállása, saját érzéseim, stb. - totál ellene mentek bárminek, amire jobb napjaimon a nyálamat csorgatom.

Így lett - persze csak álmomban - lánykérésből, esküvőből (ezúttal szó szerint) lidérces álom.

Ez pedig elgondolkodtat. Valójában tök ugyanez történik sokszor az életünkben is. Vágyunk valamire - ami végül megvalósul (adminisztratíve, persze), csak totál nem abban a formában, hogy örömet szerezzen nekünk. Mi pedig magunkat hibáztatjuk.
Pedig - ha már hibát kell találni - hiszem, hogy nem a csalódott reakció a hiba ebben az esetben. Inkább a pontatlanul megfogalmazott vágyak.