Napi Coelho:

"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho



2012. április 2., hétfő

Már tudom a Nagyi titkát!


Az úgy kezdődött, hogy megkívántam a palacsintát. Tekintve, hogy valami - a családomban kórosnak ítélt - mutáció folytán csak édeset vagyok hajlandó reggelizni, úgy döntöttem, miért is ne?! Legyen csak palacsinta. Úgyis erős a jellemem, vacsira meg bírom állni, hogy ne egyek (jah, meg sütés közben se kajáljam meg a rontottakat, ugye?), reggelire meg milyen klassz lesz!
Így is történt, a fejemben már össze is állt a tészta.
Aztán kimentem a konyhába, és szembesültem a tényekkel. Minden volt itthon, csak finomliszt nem. Ellenben ott virított a polcon 5 kiló (!!!) BL 80-as sikértartalmú búzakenyérliszt, rajta az ominózus emblémával. Tudniillik: Nagyi titka. Fölötte rajzolt nagyanyó kaján mindentudó tekintettel. Amúgy én bírom az öreglányt. Jó fejnek tűnik, nem ártana nekem is egy ilyen nagymama.
Noszóval, rám vigyorgott Nagyi a polcról, én pedig már tudtam, hogy csakazértis lesz itt palacsinta.
Hát, lett is.
Minden simán ment (külön kiemelném, hogy az első palacsinta nem szívta be az olajat, hanem gyönyörűen megsült, és vékony is lett), amíg meg nem kellett fordítani a második csalafintát. Onnantól viszont meglepő fordulatot vettek az események.
A hártyavékony tészta finom hólyagos bevonatot alkotott a serpenyő alján. A palacsintaforgató legkisebb mozdulatára szakadt a tészta. 2 palacsinta végezte így Zolinál...
Aztán rájöttem a titokra. (Vajon ez már a Nagyié?) A palacsinták szélét kicsit felszedtem a forgatóval (ezt még elbírta a tészta), majd kézzel megfogtam, lehúztam a sütőről (olyan volt, mintha meghámoznám a serpenyőt, vicces volt nagyon), és megfordítottam. Így egyben maradtak.
Egy szó, mint száz: lett palacsinta reggelire. A kezemet se égettem meg, csodával határos módon.
Azt viszont tudom, hogy a Nagyi azért kuncog a liszten, mert már előre tudja, hogy egyszer eljutok odáig, hogy ne legyen más itthon, és akkor ki fogom próbálni, hogy milyen kenyérlisztből a rántás, a nokedli, az almás pite, a besamel, a palacsinta, és még ki tudja mit.
Valószínűleg Nagyi.
Aki ezért elmondhatná egy-egy ilyen ételnél előre, hogy mire számítsak...:)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése