Sajnos az okostelefon - bár a neve tévesen ezt suggalja - nem kíméli meg a felhasználót az összes mentális művelet elvégzésétől. Alábbiakban következzék egy lista arról, hogy mik is a főbb pontok, amiket a telefon már nem matekoz (illemtankönyvez?) ki a kedves tulajdonos helyett. Sajnos.
1. Mivel az okostelefonokon rengeteg kommunikációs csatorna elérhető, ezernyi féle ciripelést, bluggyogást, csipogást és cirpogást képes kiadni magából a készülék. Ezért aztán amennyiben a kütyü épp nem a zsebben/táskában tartott telefon funkciót látja el (aminél ugye fontos, hogy meghalljuk a jelzését), hanem kézben tartva üzemel, és lát el kommunikációs funkciót (mint egy pc), akkor érdemes a különböző jelző-hangjait elnémítani. Különösképpen igaz ez akkor, ha zárt térben tartózkodunk többedmagunkkal, akik jó eséllyel más tevékenységekben érintettek, mint az adott kommunikáció érdeklődő megfigyelése.
2. Ha abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a barátaink (egy része) élő, hús-vér valójukban vannak éppen jelen körülöttünk, nyugodtan legyünk hedonisták, és éljünk a pillanatnak! Ne törődjünk vele, hogy a többi "barátunk" mit posztol, lájkol és kommentel a kedvenc közösségi oldalunkon! Legyünk gondtalanok, és feledkezzünk meg róluk egy röpke órára! A hírfolyamunk a barátok távozása után is bőven végiggörgethető!
3. Ne engedjünk a kísértésnek, miszerint "mindenki tudja, hogy okostelefonról írok, tehát simán használhatok mindenféle rövidítést/nem kell ékezeteket és írásjeleket tennem"! Az email, az kérem email marad. Elektronikus levél. Levél. Így már rögtön más, ugye? Oké, hogy az SMS az "short", node ki mondta, hogy az email is az lesz csupán attól, hogy telefonról küldik? Szóval elő az ékezetekkel, alanyokkal, állítmányokkal! Csak szabatosan!
4. A nap közben elolvasott, és a 3. szabály nyomán meg nem válaszolt ("túl hosszú lenne itt bepötyögni, majd gépről megírom" típusú) emailek végigböngészésére és lereagálására napi szinten kerítsünk időt. Paradox dolog ám, hogy "azért nem írtam vissza, mert mindenhol el tudom olvasni a leveleimet (viszont lusta dög vagyok aztán észben tartani, hogy mire voltam lusta dög telefonról visszaírni)! Szóval nem megy el kifogásnak.
5. Tessék néha felnézni! Elbambulni. Gyönyörködni a tájban. Könyvet olvasni. A másik emberek szemében nézni. Fejben számolni. Beszélgetést kezdeményezni. És nem csak akkor, amikor éppen pont lemerült az akkumulátor...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése