Baba-diéta ;)

Kajakóma

Minden modern diéta úgy kezdődik, hogy amennyiben nem akarunk pufók ufók lenni, felejtsük el a ritkán, óra szerinti nagy zabálásokat; a lakoma-szerű reggeli-ebéd-vacsora helyett törekedjünk inkább több apró étkezés beiktatására a nap folyamán elszórtan, rövid időközönként.

Valljuk be, a mai embernek - tisztelet a ritka kivételnek - ez nehéz. Szeretünk egyszerre sokat, jóllakásig enni, abszolúte nem természetes állapotunk a gyakori rágcsálás.

Snitt.

Minden modern szoptatásról szóló könyv, prospektus vagy cikk úgy kezdődik, hogy a babánkat szoptassuk igény szerint: azaz adjunk neki enni, ahányszor csak kér, ne ragaszkodjunk makacsul a 3 óránkénti etetéshez, ahogy anyáink, nagyanyáink, és még annyi generáció tagjai tették. A baba remekül érzi és jelzi, mikor éhes: annyi a dolgunk, hogy ezt elhiggyük neki, és tápláljuk, amikor táplálkozni szeretne.

A babának ez a természetes. A nagyinak, anyósnak, rokonoknak, szomszédnéninek meg az, hogy "akkor kell enni, amikor evés-idő van". És kinevetnek (megtörtént!!!), hogy éjszaka is szoptatok, hiszen akkor meg ugyebár aludni kell.
Közben meg aerobikra járnak, Diéta és fitness-t olvasnak, paleóznak, figyelnek a táplálkozásukra, és egytől egyig küzdenek a kilóikkal...

Azt hiszem, nekem - aki baba-koromban azt szoktam meg, hogy csak akkor kapok enni, amikor annak van az ideje (és szoktatott erre édesanyám a legnagyobb körültekintéssel, és szeretettől vezérelve), viszont cserébe ezen alkalmakkor bizony tele kell ennem a pocakomat, mert a következő étkezés viszonylag soká lesz - szóval nekem nagyon nehéz lesz már megtanulnom sokszor enni keveset, és nem degeszre enni magamat naponta egyszer-kétszer. (Az "akkor eszem, amikor éhes vagyok" egyébként már megy. Az étkezések komform ideje már hidegen hagy.)
És kíváncsian várom, hogy vajon a pillanatnyilag igény szerint szoptatott, és a későbbiekben is az éhségéhez igazodva táplálni tervezett Máténak vajon mi lesz a természetes. Úgy jól érezni magát, ha teljesen kiürül a gyomra, aztán degeszre tölti (ahogy én jól érzem magamat); vagy mindig csak kicsit nyamnyogni, és nem megvárni a nagy éhséget sem...Ahogy az okos dietetikusok tanácsolják.