Hétvége

Hát,tudjátok: soha jobbat!
Olyan hétvégénk volt, amilyen már - bátran mondhatom - régen nem.
Szombaton sütéssel-főzéssel kezdtem, 12:00-re el is készült a muszaka, amit bár elsóztam, azért 2/3-ig megettünk azon helyt. Rohanva, kapkodva készültünk, géppkoccsiba bee, ablakot leee, és irány az Ív utca, ahol a bringáink laktak télen. Némi generál már a múlt héten beiktatódott Zoli napirendjeinek egyikébe-másikába; mostmár csak gyors pumpálásra és ellenőrzésre volt szükség.
A Szent Imre térről 13:50-kor indultunk a "csapattal", a Critical Mass-ra tartókkal együtt. Az Erzsébet hídnál felszedtük Jesziéket, és együtt kerekeztünk a célig: azaz a START-ig a Roosevelt téren. 3-kor felhajtottunk a Lánchídra a tömegben, és aztán egészen negyed 5-ig, és a Városligetig kerekeztünk.
Pihi, szuszi, kürtőskalács, többiek-keresés, póló-vadászat (sikertelenül :(), azután pedig bringaemelés. No, hát kérem szépen én nem gondoltam volna, hogy meg tudom emelni a kerékpárom, fel, egészen a fejem fölé. De a tömeg, a hangulat, a légkör megtette a hatását: nemhogy a saját bringámat kinyomtam, de még Zolinak is én segítettem másodszorra.
Utána pedig - biciklik haza, géppkoccsibba beee - képes voltam folytatni az edzéstervemet a Mászóbirodalomban, azaz már 6-szor másztan fel és le az egyik legkönnyebb pályán, meg persze máshol is még mentem egyet-kettőt (hármat-négyet...).
Másnap pedig irány a Pilis. Friss levegő, napsütés, kézenfogva természetjárás, nagy egymást-szeretés, nagy beszélgetések Zolival.
Rég éreztük ilyen jól magunkat.
De hogy mikor fogjuk legközelebb: no, ez csak rajtunk áll ;)!