Kapukód

Rádöbbentem - miközben értetlenül álltam a nyelviskola zárt kapuja előtt, pedig beütöttem a kapu-kódot - az életem egyensúlyának felettébb jó fokmérője ez a 6 számjegy.
Kódos ugyanis az itthoni lépcsőház kapu is, meg a munkahelyi is. Természetesen mindkettő más-más kóddal fut; és természetesen mindkét számsort tudom fejből, hiszen nap mint nap használom. Ígyhát immáron reflexből ütöm be a számokat mindkét helyen.
És ebben rejlik a nagy igazság veleje.
Előfordul ugyanis, hogy hibázom. Amiből pedig Freud atyánk szerint messzemenő következtetéseket vonhat le, aki figyel. Ígyhát:

• Amikor a nyelviskolában ütöm be az itthoni kódot, akkor bizton tudhatom, nem vagyok a munka rabja épp; fejben talán egy kicsit túlságosan is máshol járok, mint ahová a kötelesség rendel.
• Amikor itthon nyomom be a munkahelyi kódot, akkor nem ártana elgondolkoznom, hogy az életemnek hol töltöm jelentősebb részét: itthon, vagy a nyelviskolában? És hogy vajon számomra melyik a szó szoros értelében JELENTŐSebb.
• Amikor pedig mindenhol a megfelelő reflex aktiválódik - és nem tévedek a kódban - akkor ölbe tehetem a kezemet, mert a munka és a pihenés aránya rendben van az életemben.

És - nem mellesleg - a memóriám is jól szuperál!