Nem volt szorongás, vagy alig; nem volt hiszti, nem volt morgás baromságokon.
Béke volt, rend és nyugalom; szeretet, szerelem és elégedettség.
Ezek után, amikor mára virradva (Zoli már tegnap is reggeltől estig dolgozott) azon kapom magamat, hogy itthon ülök megint egyedül, és eközben azon agyalok, hogy vajon miért nem tökéletes a kapcsolatunk, és milyen edzésterv szerint kellene megváltanom az amúgy majd' szétfolyó testemet, már - ha még csak tudati szinten is, de - készen áll a válasz:
TALÁLJ munkát! De ha ez nem megy, akkor is húzzál el itthonról!
Azt hiszem, minden abszurditás és sekélyesség ellenére, és félretéve a mélylélektani okoskodásokat, most TÉNYLEG ez lesz a megoldás!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése