Kevés dologról gondolom úgy, hogy megkérdőjelezhetetlenül és maximálisan értek hozzá. Ez persze sosem gátolt abban, hogy ezeket a tevékenységeket is önállóan, vehemensen és netalán eredményesen is végezzem - mindemellett az önbizalmam kevés fronton kikezdhetetlen.
Vannak azonban olyan területei az életnek, ahol tudom, hogy jó, amit csinálok. Nevezhetjük ezt elbizakodottságnak, de ösztönös megérzések folyamatának is. Nem szeretném, nem is tudom eldönteni, melyik fedi jobban a valóságot.
Ilyen téma például a gyerekekkel való mindennemű kapcsolat, foglalkozás. A felmerülő kérdésekre, konfliktusokra zsigerből jönnek a megoldások; gondolkozás nélkül döntök és cselekszem - az eredmények pedig általában igazolnak.
A minap - egy alig ismert baba feltétlen, őszinte bizalmán és felém fordulásán fennakadva - gondolkoztam el a fenti "siker" lehetséges okain, dinamikáján. Miért nyugszik meg a karomban egy csöppség hamarabb, mint valakiében, akit nálamnál százszor jobban ismer - miért érzi magát velem, nálam biztonságban?
Azt gondolom, a gyerekek megítélése, bizalma abszolút nem a hozzáértésen, tudáson múlik. Igazságtalanság volna úgy gondolnom, hogy többet tudok egy-egy gyerkőcről, a szükségleteiről, érzéseiről, mint az, aki nap-mint-nap együtt van vele. A gyerkőcök - tapasztalataim szerint - sokkal inkább hajlamosak a kisugárzásra alapozni a döntéseiket, nyitottságukat.
Éppen emiatt úgy érzem, szerencsés helyzetben vagyok náluk - az önbizalmam, a meggyőződéses nyugalmam, a mozdulataim biztonsága miatt. Nem a 24 évemet, nem a gyermektelenséget érzékelik; továbbmegyek: nem is a 4 évnyi rutint. Sokkal inkább azt a belülről áradó, engem is minden esetben elbájoló harmóniát, amit akkor élek meg, amikor Velük vagyok. Az én, saját biztonságomat a helyzetben és önmagamban.
Bármennyire bárgyú receptnek tűnhet első ránézésre - működik.
Éppen ezért buzdítanék minden anyukát, apukát, nagymamát, nagypapát, nagynénit, nagybácsit, és mindenkit, aki csak gyerkőcök körében forog:
Hallgassatok a megérzéseitekre, és merjetek bízni abban, amit az ösztönötök súg!
Az igazság, a tudás nem objektív, hanem Bennetek van.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése