Oly annyira beteg, hogy 3 napja dolgozni se jár.
Azaz járt Ő még tegnap is - csakhogy dél tájban hazajött, mégisinkább betegnek lenni.
Ma már - tanulva az előző 3 napból - délutánra halasztotta a teendőit, hogy sokáig ágyban maradhasson.
Zoli beteg, és sajnálnom kellene. És azt kellene Neki szívből kívánnom, hogy mielőbb gyógyuljon meg, és mehessen dolgozni.
Én meg ehelyett - aljas módon - boldog vagyok. Nem egyszerűen csak jó a kedvem; ó, nem; teljes egészemben átszellemült eufória uralkodik rajtam.
Na nem azért, mert a szerelmem nem egészséges.
Sokkal inkább azért, mert én is csak 16:30-ra megyek ma dolgozni...;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése