És ez nem feltétlenül, minden esetben pozitív tulajdonság. Egy darabig persze az - egy csomó dolgot nem teszek meg másokkal, amit beleérző-készség híján esetleg szemrebbenés nélkül megtennék.
Negatív viszont abból a szempontból, hogy az enyémhez hasonlóan magas fokú empátiával gyakran olyan mélységekig átélem más ember gondját-baját, hogy már-már sötétebben látom, rosszabbul élem meg, mint ő maga. Erre példa, hogy egy párkapcsolat vége után az ex új párjáért remegtem ismeretlenül is úgy, mintha a saját életemet félteném; vagy, hogy a szívemre veszem, amikor nem érek el valakit telefonon, és így nem tudom időben értesíteni a program-változásról.
Mindemellett úgy gondolom, ez még mindig jobb, mint a másik véglet...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése