Nomostakkor

Minél ritkábban végzünk egy feladatot, annál jobban tartunk tőle.
Minél jobban tartunk tőle, annál komolyabb ellenérzéseink vannak az elvégzésével kapcsolatban.
Minél komolyabb ellenérzéseink vannak vele szemben, annál nehezebben fanyalodunk rá, hogy végül mégis elvégezzük.
Minél nehezebben fanyalodunk rá az elvégzésére, annál tovább nyomaszt minket.
Minél tovább nyomaszt egy feladat, annál jobban utáljuk.
Minél jobban utáljuk, annál ritkábban végezzük el.

És az ördögi kör bezárul.

Viszont.

Minél ritkábban végzünk egy feladatot, annál jobban tartunk tőle.
Minél jobban tartunk tőle, annál komolyabb ellenérzéseink vannak az elvégzésével kapcsolatban.
Minél komolyabb ellenérzéseink vannak vele szemben, annál nehezebben fanyalodunk rá, hogy végül mégis elvégezzük.
Mikor azonban ráfanyalodunk, akkor általában kiderül, hogy nem is olyan hosszas, gürcös és undorító, mint amilyennek gondoltuk. Ellenben cserébe orbitálisnagy sikerélményünk lesz tőle így is.

Ergo minél hamarabb nekifogunk egy ilyen feladatnak, annál hamarabb lesz tőle bazinagy sikerélményünk.
Minél hamarabb bazinagy sikerélményünk lesz tőle, annál hamarabb elkezdjük kevésbé utálni.
Minél kevésbé utáljuk, annál többször elvégezzük.
És minél többször elvégezzük, annál nagyobb gyakorlatra teszünk szert benne.
Minél nagyobb a gyakorlatunk, annál hatékonyabbak leszünk.
És minél hatékonyabbak vagyunk a feladatban, annál jobban megerősíti az önbizalmunkat.
És minél jobban erősíti az önbizalmunkat, annál jobban szeretjük.

Azaz tessék nekiugrani a nemszeretem-teendőknek. MOST.