Szeretnék hinni a problémamentes esküvőben. Ahol nincs idegeskedés, nincs rohangászás, hajtépés, ezerszer összekapás. Ahol minden a maga laza módján történik, nincs semmi erőltetve vagy megakadályozva.
Szeretnék hinni benne - ugyanakkor már most, fél évvel az esemény előtt képes vagyok ráparázni dolgokra. Amit nem kéne. Mégis sikerül.
Ilyen például a ruha-kérdés. Ami ugye nem mindegy. Pláne, mert hippi-esküvő lesz, bokáig a Dunában. Tehát rövid ruha kell. Meg persze 2 db, hogy lehessen a fotózkodáson korlátlanul bohóckodni, nem törődve sárral, vízzel, semmivel. Spontán, felhőtlenül.
De persze keret van. Nem tudom mennyi az annyi, de azért nem a csillagos ég a határ. Azt inkább nászutazzuk el, komolyan!
Egyszóval: tegnap konstatáltam, hogy ha nem indul el a ruha-projekt sürgősen, vagy legalábbis nem kapok korrekt és megnyugtató információkat arról, hogy az általam megálmodott ruha létezik, és számomra elérhető paraméterekkel bír, akkor tuti, hogy megkattanok, és szeptemberig egy nyamvadt hárpia leszek
Mert rohadtul nem mindegy, miben megyek férjhez - ha már nem lehet egyszerű, hétköznapi csinosban. Abban otthon érzem magam. Ezekben az elegáns kütyükben meg nem mindig. Szóval kell a biztosíték, hogy lesz olyan ruhám, amiben majd jól érzem magam ott és akkor.
Kész szerencse, hogy tegnap kaptam erre egy ígéretet. AZ a ruha, amit megálmodtam, elérhető áron, variálható kiegészítőkkel, amikről az utolsó percben is dönthetek.
És megnyugodtam.
Egyelőre. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése