Napi Coelho:

"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho



2015. február 18., szerda

Ráérsz?


Mélyen tisztelt Olvasók!

Kimagasló tudományos jelentőséggel bíró, saját fejlesztésű, a gyakorlatban untig tesztelt és bizonyított hatékonyságú módszert osztok meg Veletek. Csak itt, csak most, csak Nektek!

Rengetegszer belefutok a jelenségbe - mondhatom: nap, mint nap - hogy az emberek a "Ráérsz xy-kor?" típusú kérdésre hezitálva, vagy egyáltalán nem válaszolnak. Nem mondanak nemet, de igent se. Kitérnek a válaszadás elől, vagy igent mondanak olyan gesztusok kíséretében, amiből már előre lehet tudni, hogy a dolog olyan lesz, mint a kutya vacsorája.

Ígyhát: következzen a rég bevált, agyontesztelt, csalhatatlan receptem az ilyen jellegű helyzetek uralására:

  1. Ha megkérdezik, ráérek-e, végiggondolom, hogy fontos-e nekem az adott program. Ha nem nagyon fontos, akkor nem ígérem meg, hogy jelen leszek, és ezt a kommunikációmban egyértelműen jelzem is. Nem hivatkozom külső indokokra (=kifogás), hanem elmondom az igazat. Pl.: "Baromi fáradékony vagyok mostanság, szerintem képtelen leszek elmenni az esti összejövetelre. Bocsi." Egy ilyen után - ha mégis pont ahhoz lenne kedvem - nekem nem ciki mégis beesni; persze ekkor már számolni kell vele, hogy a másik fél is rugalmasan átalakította az adott programot (mondjuk fiúbuli lett), tehát nem árt a módosítás előtt érdeklődni...A lényeg: ilyenkor nem hagyatom nyitva a másikkal a kiskaput, azzal hitegetve, hogy "Óóóó, én el akarok menni!", majd ejtem pofára azzal, hogy "Sajnos közbejött valami...". Én azt hiszem, hogy megtisztelem ezzel a másik felet - még akkor is, ha az adott helyzetben nehéz kimondani, hogy "Bocs, de nekem ez most nem az elsődleges prioritás, ha esik be fontosabb dolgom, akkor azt fogom választani."
  2. Ha pedig fontos az adott program, akkor megnézem a naptáramban, hogy foglalt-e már az adott időpont. Ha nem foglalt, akkor (és itt jön a trükk) beírom az adott eseményt, és (még fontosabb mozzanat) innentől a később megszervezésre kerülő tevékenységeknél figyelembe veszem ezt a naptári bejegyzést. Tehát nem szervezek rá. Tiszteletben tartom a szándékomat, és ezt másokkal is tiszteletben tartatom. A főnökömmel is - ha korábban úgy határoztam, hogy meggyőzöm. A férjemmel is - nyilván a naptár-bűvölésnél az ő programjait sem hagyom figyelmen kívül.


Ennyi a bölcsek köve.
Ilyen módon hiszem, hogy az ember arra ér rá, amire rá szeretne. Ha két fontos esemény időpontja eleve ütközik, akkor nagy valószínűséggel valamelyik a megszervezéskor még módosítható. (Oké, vannak extrém kivételek, de ezek nem a hétköznapi események általában...)
Ha pedig később jön új opció, akkor azt bizony a már meglévőkhöz kell igazítani. Nincs olyan, hogy "valami közbejön". A "valamit" - úgy tapasztalom - akkor nem lehet a naptáramhoz igazítani, ha az fontosabb nekem a naptári bejegyzésnél. Akkor meg az első variációt kell választani már rögtön az elején, nemde?

Így tudok helytállni 2 féle munkával, 3 városban, bentlakóval a pocakomban nap, mint nap. :)
Nesze Nektek! :)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése