Mélyen tisztelt Olvasók!
Kimagasló tudományos jelentőséggel bíró, saját fejlesztésű, a gyakorlatban untig tesztelt és bizonyított hatékonyságú módszert osztok meg Veletek. Csak itt, csak most, csak Nektek!
Rengetegszer belefutok a jelenségbe - mondhatom: nap, mint nap - hogy az emberek a "Ráérsz xy-kor?" típusú kérdésre hezitálva, vagy egyáltalán nem válaszolnak. Nem mondanak nemet, de igent se. Kitérnek a válaszadás elől, vagy igent mondanak olyan gesztusok kíséretében, amiből már előre lehet tudni, hogy a dolog olyan lesz, mint a kutya vacsorája.
Ígyhát: következzen a rég bevált, agyontesztelt, csalhatatlan receptem az ilyen jellegű helyzetek uralására:
- Ha megkérdezik, ráérek-e, végiggondolom, hogy fontos-e nekem az adott program. Ha nem nagyon fontos, akkor nem ígérem meg, hogy jelen leszek, és ezt a kommunikációmban egyértelműen jelzem is. Nem hivatkozom külső indokokra (=kifogás), hanem elmondom az igazat. Pl.: "Baromi fáradékony vagyok mostanság, szerintem képtelen leszek elmenni az esti összejövetelre. Bocsi." Egy ilyen után - ha mégis pont ahhoz lenne kedvem - nekem nem ciki mégis beesni; persze ekkor már számolni kell vele, hogy a másik fél is rugalmasan átalakította az adott programot (mondjuk fiúbuli lett), tehát nem árt a módosítás előtt érdeklődni...A lényeg: ilyenkor nem hagyatom nyitva a másikkal a kiskaput, azzal hitegetve, hogy "Óóóó, én el akarok menni!", majd ejtem pofára azzal, hogy "Sajnos közbejött valami...". Én azt hiszem, hogy megtisztelem ezzel a másik felet - még akkor is, ha az adott helyzetben nehéz kimondani, hogy "Bocs, de nekem ez most nem az elsődleges prioritás, ha esik be fontosabb dolgom, akkor azt fogom választani."
- Ha pedig fontos az adott program, akkor megnézem a naptáramban, hogy foglalt-e már az adott időpont. Ha nem foglalt, akkor (és itt jön a trükk) beírom az adott eseményt, és (még fontosabb mozzanat) innentől a később megszervezésre kerülő tevékenységeknél figyelembe veszem ezt a naptári bejegyzést. Tehát nem szervezek rá. Tiszteletben tartom a szándékomat, és ezt másokkal is tiszteletben tartatom. A főnökömmel is - ha korábban úgy határoztam, hogy meggyőzöm. A férjemmel is - nyilván a naptár-bűvölésnél az ő programjait sem hagyom figyelmen kívül.
Ennyi a bölcsek köve.
Ilyen módon hiszem, hogy az ember arra ér rá, amire rá szeretne. Ha két fontos esemény időpontja eleve ütközik, akkor nagy valószínűséggel valamelyik a megszervezéskor még módosítható. (Oké, vannak extrém kivételek, de ezek nem a hétköznapi események általában...)
Ha pedig később jön új opció, akkor azt bizony a már meglévőkhöz kell igazítani. Nincs olyan, hogy "valami közbejön". A "valamit" - úgy tapasztalom - akkor nem lehet a naptáramhoz igazítani, ha az fontosabb nekem a naptári bejegyzésnél. Akkor meg az első variációt kell választani már rögtön az elején, nemde?
Így tudok helytállni 2 féle munkával, 3 városban, bentlakóval a pocakomban nap, mint nap. :)
Nesze Nektek! :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése