Írásaim ön- és közismeretem morzsáiból épülnek: saját szemüvegemen keresztül mutatom a saját világomat - és talán a Tiédet is.
Napi Coelho:
"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho
2010. július 28., szerda
Nőnek lenni
Nőnek lenni - egyre inkább kezdek rájönni - fantasztikus jó dolog.
No nem azokra a helyzetekre gondolok, amikor csüdig állva a Duna sodrásában még a teremtés egyik-másik koronájának áll feljebb, amikor kiosztom a beosztását. A túra- és táborvezető alapvetően nemtelen (nem, nem úgy, mint az angyalok).
Nőnek lenni főként akkor nagyon kellemes élmény, amikor a környezet akként is kezel.
És ismét nem a disznó viccekre, túlságosan messzire tévedt kezekre és utca túloldaláról érkező melós-füttyökre gondolok.
Nőnek lenni akkor jó, amikor NŐként néznek rád. Így, csupa (mindkét) nagybetűvel. Figyelnek a szavadra, mosolyodra, rezdüléseidre, hangulataidra, hóbortjaidra és bogaraidra; keresik a kedved és kényelmed; kinyitják előtted az ajtót, és neked a sört; elkísérnek amerre mész; és alapvetően jól láthatóan elégedettek, amiért éppen velük töltöd az időt.
Nőnek lenni - ebben a minőségben - nyilván férfiak viszonylatában, társaságában kellemes, szórakoztató és önbizalmat adó élmény. Az utóbbi időben gyarkan érzem úgy, hogy ellenkező neműek között sokkal inkább merek az lenni, aki vagyok.
Lehet, hogy a nők közötti akaratlan versengés teszi; lehetséges, hogy az önbizalom-hiányom; de az is megeshet, hogy egyszerűen velük értem meg jobban magamat.
De ettől még tény a tény: iszonyú jól éreztem magamat ma este is, két nagyon kedves - történetesen ellenkező nemű - barátommal. Imádom, hogy úriemberek, a szó legnemesebb értelmében, szeretem, hogy nagyon lehet velük beszélgetni, és hogy BARÁTOK, így, csupa nagy betűvel.
Újabban reggel pedig iszonyú jó még bújni egy kicsit Zolival, aztán pedig ágyba kapni a kávét.
Várjátok a csattanót? Zoli ma este értem jött, és a hazafelé úton elővezette, hogy van egy meglepetése számomra. Ritkán esik meg velem ilyesmi, de felkészületlenül ért a dolog.
Otthon a garázsban aztán megcsodálhattam az elő-diploma-ajándékomat: egy gyönyörű, nagyon profi, vadonatúj Caprine Spirit biciklit.
El vagyok ájulva! Nőnek lenni - leginkább Zoli miatt, de a mai nap tapasztalata alapján úgy amúgy is - irtó klassz dolog mostanában.
Tenyerén hordoz az élet! Vagy legalábbis a srácok és Ő. :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése