Írásaim ön- és közismeretem morzsáiból épülnek: saját szemüvegemen keresztül mutatom a saját világomat - és talán a Tiédet is.
Napi Coelho:
"Az utazás soha nem pénz, hanem bátorság kérdése." Paulo Coelho
2015. április 2., csütörtök
Kismamáknak nem szabad.
3 hete folyamatosan folyik az orrom. Előbb arcüreggyulladás, majd most egy sima nátha miatt nem kapok levegőt, csak hellyel-közzel, időszakosan. Mindenféle népi és kímélő gyógymód kipipálva: gőzöltem, lámpáztam, homeo-bogyókat szedtem, vitamindúsan táplálkozom, ágyban töltöttem x napot, mézes teát ittam köbméter-számra, stb. És vettem egy olyan orrsprayt, amiben csak sós víz van, meg illóolaj; hátha segít majd levegőt kapni időnként. (Igen, erre is rá van írva, hogy terhesség alatt ne használjuk. De a patikus azt mondta rá, hogy nyugodtan. Hittünk neki.)
Ma reggelre - ismét mondom, kb. 21 napnyi levegő-nemkapás, orrkidörzsölés és orrfacsarodás után - eszembe jutott, hogy egy életem, egy halálom, veszek egy tubus Rhinospray-t. Amiről ugyan még baba előtt, az allergia-szezonban is elmondták, hogy elkárhozom tőle; node HATOTT; azaz befújtam, és 2-3-4 órán át nyugtom volt; nem volt irritált a nyálkahártyám, nem kellett annyit fújkálnom az orron, így a bőröm is gyógyult, stb. Egyszóval: óriásit dobott az életminőségemen a használata.
Bementem hát a gyógyszertárba, hogy elkövessem a fent nevezett merényletet saját egészségem, és ártatlan magzatom ellen (akinek bizonyosan sokkal jobb, ha folyamatosan fújom az orrom, rossz a közérzetem, és időnként összerándul az egész testem egy-egy tüsszentés-kapcsán), és kértem egy Rhinospray-t. (Természetesen csak az ártatlan magzat édesapjával való komoly tárgyalások és érdek-egyeztetések után. Node, mit tagadjuk: felelőtlen szadista ő is; aszonta, inkább tényleg vegyünk mostmár, mert ez így nem állapot.)
A következő párbeszéd zajlott le köztem, és a patikus hölgy között:
Én: - (hangomban bújkáló humorral) Vajon elkárhozom, ha kismamaként ezt fújom az orromba?
Patikus: - (rezignált megvetéssel) Ha kismama, akkor nem szabad.
Én: - (belenyugvóan) Igen-igen, tudom, hogy ez van ráírva minden gyógyszerre, nade nem tetszik tudni esetleg, hogy az a hatóanyag, ami ebben van, az vajon tényleg olyan nagyon káros-e?
Patikus: - (kitartó váddal) Kismamaként semmit nem szabad.
Én: - (felvillanyozva) Igen, tudom. Kismamaként betegnek sem szabad lenni. Dehát ugye mégis...
Ezek után végigzongoráztuk, hogy kipróbáltam minden természetes gyógymódot. És hogy nincs echinacea teájuk, ami pedig immunerősítő lenne. Aztán - nagyon nehezen - beütötte nekem a patikus hölgy a Rhinospray-t. A patika előtt befújtam. Mindennek 2 órája.
Azóta jól vagyok. Még a bűnös tudattal együtt is, hogy most aztán totálisan szétmérgeztem magunkat...
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése