Sorsról

Világ életemben irigykedtem azokra, akik hisznek. (Nem elirigyeltem, persze; ugyanakkor magamnak is hasonlót kívántam.) Istenben, Sorsban, Karmában, bármiben, ami magyarázatot ad a megmagyarázhatatlanra, a megváltoztathatatlanra. Ami indoklásul szolgál, feloldozást ad a helyzetekben, amikor úgy érezzük, mindent megtettünk, nem rajtunk múlott. Akiben bízni lehet: okkal történnek úgy a dolgok, ahogy; még ha a csekély kis elménkkel ezt nem is érjük fel, értjük meg igazán…

Mert vannak dolgok, amiket erőből vagy észből nem lehet. Amikkel pontosan azzal tesszük a legrosszabbat, ha meg akarjuk oldani őket. A test-tudattal kapcsolatban tanultam valakitől, de általánosságban is igaz: a fájdalmat leghatásosabban az gerjeszti, hogy félünk tőle. A görcs azért nem múlik, mert rágörcsölünk. Így van ez nem csak a testi, de a lelki fájdalmakkal is (pláne, amikor a kettő összefügg…).

Kerültem már olyan élethelyzetbe, amikor erőből dolgoztam az elengedésen. Sokan humorosnak is találták, megkérdőjelezték a módszer helyességét, ugyanakkor – bármilyen paradox módon is hangzik – időnként rá kell kényszerítsük magunkat a lazaságra. :) A stressz-mentességre. A következményekkel való teljes körű megbékélésre. És ezek után a helyzet megélésére, a feloldódásra.

Úgy gondolom, ezekben a folyamatokban segít, ha az embernek egy természetfeletti entitás "fogja a kezét", és igazolja a helyzeteket, ezáltal türelemre, nyugalomra, biztonság-érzetre intve. Legyen az bármilyen felső erő, jó tudni, jó úgy tudni, hogy valaki mégis kontrollálja ezt az egyensúlyt, hogy az erőfeszítéseknek igenis gyümölcse érik, a tudatos elfogadásnak, megnyugvásnak, belső békének végül eredménye van.

Ugyanakkor – ha egy kicsit elengedjük az eredeti célt, és távolabbról tekintünk a helyzetre – tudom, hogy ez a békés, elfogadó nyugalom akár céltól függetlenül is hatásos – még ha célok érdekében is vágunk bele. Mert önmagamhoz vezet el, valós értékeket és bizonytalanságokat fed fel, valós igényeket mondat ki és valós megoldásokat kínál. Tisztán, egyszerűen, békében önmagammal és mindenki mással is.