Régóta foglalkoztat a rettentően mélyértelmű és emellett megkerülhetetlen fontosságú kérdés, hogy mi a bánatom különbség van a téli sportokhoz használt aláöltözők és az őszi-tavaszi sportokhoz használt légáteresztő, vastagabb hosszú ujjú felsők között.
Eddig aláöltözőben futottam a hidegebb napokon. Télen erre vettem még persze kabátot is. De most, hogy futásom már százkilométerekben igazolható komolyságig fajult, úgy döntöttem, ideje beruháznom egy igazi, futásra termett hosszú ujjúra. Közeleg a tél.
Persze nem mentem messzire. Kék terméket vettem a Decathlonban - miután felpróbáltam 86 féle másikat, és egyik sem volt sokkal csinosabb vagy kényelmesebb; cserébe viszont mindegyik sokkal drágább volt. Ígyhát: maradt az egyszerű, de nagyszerű formáció.
A ma reggeli futásnál teszteltem először, és nagyon figyeltem arra a különleges, speciális érzésre, hogy milyen király is, hogy végre igazi futófelsőben futok. Az elején még érezni véltem, hogy ebben nem izzadok meg annyira. Aztán érezni véltem, hogy bár mégiscsak megizzadok, hamarabb meg is száradok, mert a felső kivezeti a vizet. Aztán éreztem, hogy nem száradok hamarabb. Ahogy azt is, hogy ez a felső szörnyen rugalmatlan anyagból van, és ezért még az ujját is tök nehéz feltűrni...
Száz szónak is egy a vége: a valódi, igazi futófelsőmben futni valóban különleges, abszolút más, mint a prosztó kis aláöltözőkben, amikben eddig futottam...
De ehhez talán köze lehet annak is, hogy a vadiúj futófelső hátára szitáztattam egy Hullámhegy logót...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése