2013. november 27. - A gyaloglás VÉGGEEE! ;)

Jó ideje kacérkodunk a témával, hogy kellene egy saját kocsi. Amivel Pestre mennénk szombaton. Amibe akkor tankolnék, ha kifogyott az üzemanyag. Amire úgy (nem) vigyáznék, hogy tudnám, úgyis rajtam csattan a dolog. Amivel lehetne anyagbeszerezni. Ami tartaná a hátát a nyári életvitelünkért.

Tegnap nyakunkba vettünk a fővárost, és találkoztunk nagyon rozsdás olcsó autókkal; nagyon antipatikus autókereskedőkkel; abszolút megbízhatatlannak tűnő használtautónepperrel, szép állapotú verdákkal viszonylag horror áron, és Gizivel, aki végül a miénk lett.

Nem mondanám, hogy elegáns, ahogy azt sem, hogy fiatal. Ugyanakkor Gizi egy szorgalmas dolgozó, aki ugyan már benne van a korban - de úgy tűnik, munkára termett! :)

Let it be a beginning of a beautiful friendship! ;)

2013. november 26. - Ananászos csirke, ami paleolit (állítólag)

A kedvenc ételem kölyökkorom óta a tejszínes csirkemell: füstölt sajtba panírozott husik tejszínnel megsütve, krumplipürével. Nyamm!

Egészen addig volt ez így, amíg a hetekben rá nem akadtam a tejszínes csirkemell egy változatára, nevezetesen az ananászos csirkemellre; amit már régen is ettem rokonoknál (és akkor is imádtam), node nem ilyet! Azt kell mondjam, generációk szakértelme és átszűrt konyhai tudása kristályosodott ki abban az ételben, amit tegnap alkottam. Pedig nem volt bonyolult, és kb. 15 perc alatt végeztem az elkészítés érdemi részével, onnantól csak sült a cucc...

A lényeg - szerintem - az ananász. Nem szabad konzervből készíteni. A friss ananász savanykás zamata kell ennek az ételnek, hogy azzá váljon, ami.
Ízorgia.

Hozzávalók:

• 1 db ananász (Spar, 250 Ft)
• fél kg csirkemell (800 Ft, hacsak nincs akció)
• 15 dkg füstölt sajt (450 Ft)
• fél liter főzőtejszín (400 Ft)
• 2 tojás (70 Ft)
• margarin
• liszt
• só
• vegeta

+köret: rizs (200 Ft)

Összesen: 2170 Ft, ebből legalább 4 adag étel készül.

Elkészítés:
A csirkemellet szeletekre vágom, besózom, majd bepanírozom úgy, hogy a zsemlemorzsa helyett használom a füstöltsajtot. Az ananászt meghámozom, majd felszeletelem valamilyen alakú darabokra (én már nem vesződöm a "lukas karika" alakkal, körbevágom a közepét, lesz amilyen lesz a szeletek formája). Kivajazom a tűzálló tálat, majd állítva beleteszek egy szelet bepanírozott csirkemellet, majd megtámasztom egy szelet ananásszal, és így tovább. Érdemes akkora tálat választani, amiben a mennyiség alapján megáll majd a végén az étel, a rétegek megtartják egymást.
Rétegezés után a tejszínbe belekeverem a vegetát, majd az egész rétegrend tetejére öntöm. Legalább 1,5 órán át sül 170 fokon a sütőben (akkor jó, ha már nem bugyborog), de megéri várni! ;)
Közben legalább megfő a rizs: 1 bögre rizst olajon kicsit megpirítok (NEM PIROSRA!), aztán ráöntök 2 bögre vizet, szórok hozzá vegetát, és megvárom, hogy elfője a levét. Ezután letakarom, állni hagyom.

Ez a kaja Kraker szerint belepasszol a paleolit étrendbe.
Szerintem csak nem tudta megállni a múltkor, hogy ne egyen belőle...;)

2013. november 25. - Harmadfokú riasztás! Férfi a konyhában! :P

(A kép nem saját, csak illusztráció)

Nem szeretek darálthússal mókolni. Ha kell megcsinálom - de olyannyira nem szeretem, hogy ha tehetem, delegálom a feladatot.
Ugyanakkor elég volt kimondanom a bűvös "fasírt" szót, és a Férjem máris háromszoros nyálelválasztásra kapcsolt, szóval a helyzet el volt döntve. Még azelőtt tisztáztam, ki gyúrja a fasírtot, hogy megvettük volna a darálthúst. Balziccer: bedobva! :)

Mialatt Zsolti a zsemlékkel és a fűszerekkel szöttyögött, én levest főztem a Sacitól kapott recept alapján, azzal a módosítással, hogy az én levesemben sárgarépa helyett fele részben sütőtök volt. Éééés nem ártott neki!

A második fogás tökfőzelék lett, fasírozottal.

Hozzávalók:

• fél kg gyalult tök (450 Ft, jobb a friss, mint a mirelit)
• 1 fej vöröshagyma (30 Ft)
• kapor (együtt adják a tökkel)
• só
• tejföl (200 Ft)
• liszt
• pirospaprika

ÉS

• fél kg darált sertéshús (600 Ft)
• 4 db zsemle (80 Ft)
• 4 gerezd fokhagyma (30 Ft)
• 1 fej vöröshagyma (30 Ft)
• só
• bors
• pirospaprika
• zsemlemorzsa (50 Ft)
• olaj (350 Ft)

Összesen: 1820 Ft, a főzelék 2 adag, a fasírt 4.

Elkészítés:
A tökfőzelékhez a vöröshagymát picire kockázom, majd ráhajítom a tököt meg a picire vágott kaprot, és addig főzöm fedő alatt, amíg a tök meg nem puhul. Ekkor a lisztet, tejfölt és pirospaprikát összekeverem, és behabarom vele a főzeléket. Max. 25 perces mutatvány. Lisztet még mindig nem vettem, tönkölybúzaliszttel is jelentem, ehető. De simával jobb.
A fasírthoz betettem a turmixba a vörös- és a fokhagymákat, összeaprítottam, majd átvette a Férjem az irányítást. Vízbe áztatta, majd kinyomkodta a zsemléket, majd összemixelte az összes hozzávalót, a zsemlemorzsa kivételével. Mikor homogén volt már a massza, akkor labdacsokat formázott belőle, majd ezeket zsemlemorzsába forgatva forró olajban kisütötte.

Fincsi lett! Máskor is rábízom! :)

Eközben az életünk...

Legyen adott egy ember, aki felelősségteljes. Szeret alkotni, teremteni, leizzadni, elfáradni. Dolgozni. Építeni valamit ami holnap így vagy úgy értékes lesz.
Legyen adott egy munkahely, ahol ehhez minden feltétel adott. Van munka, elfogadható a hangulat, senki nem bánt senkit. Belátható, számolható perspektívát jelenthetne. Lehetne tervezni egymással, hosszú távon.

És legyen adott a félelem. A munkáltató részéről, hogy lenyúlják az ügyfélkörét, hogy ha kevesebb órában is elvégzi a csapat ugyanazt a munkát, akkor átverik, megrövidítik őt; hogy ha nem "szép" emberekkel dolgoztat, akkor gagyinak tűnik majd a terméke; hogy ha meghallgatja, megszívleli a dolgozók észrevételeit, és elkezd emberien működni akkor nem fog tudni fegyelmet, rendet tartani. És a dolgozók oldaláról: ha felemelem a hangom, holnap nem lesz mit ennie a családomnak; ha nem keresek elég pénzt, romlik a státuszom a családban, a barátok között; nem fogok tudni olyan módon kommunikálni, hogy annak győztes-győztes helyzet legyen a vége; ha nem teljesítem a "lehetetlen"-t, vagy felhívom a figyelmet a visszásságokra, elveszítem az állásom.

Rengeteg ember él félelemben. Mi a bátorságot, a szabadságot választottuk. Mert a félelem öl. Elhiteti Veled, hogy valóban ennyire vagy képes, ennyire vagy hivatott; az álmaid pedig sosem válhatnak valóra.

Én nem félek semmitől. Igaz, nincs is még gyerekem; lakáshitelem, tartozásom meg sohase lesz. ha választani kell az értékes, értelmes ÉLET, és a pénzért való vegetálás között, nem kérdés, hogy melyiket választom! :)
És hiszem, hogy ilyen alapokon fogunk tudni majd a jövőben korrekt feltételeket teremteni ahhoz, hogy a saját munkánkkal építhessük a saját életünket. :)

2013. november 24. - Konyakos szósz és tönkölykrokett

Szombat délután a Lidl-ben jártunk, ahol azonnal rácuppantam a "Deluxe" nevű, újdonsült saját márkájukra. VÉGRE valamelyik átlagos közért rájött, hogy igenis SZÜKSÉG VAN minőségi (urambocsá' luxus) alapanyagokra, mert vannak ételek, amik csak abból jók - és ez nem jelenti azt, hogy minden nap 10.000 Ft ára ételt főzőcskézek el. Viszont mindig van a hűtőmben parmezán. Ebből nem engedek.
No, hát ezért a parmezánért mostantól úgy tűnik, nem kell expedíciót indítanom a Metro-ba, vagy nagy mázlimnak lennie bárhol máshol, merthogy a Lidl-ben van. Árán adják, ez tény, de kapható. Azaz eldönthetem, hogy akarom-e azon az áron megvenni, vagy nem. Nem az a kérdés, hogy akarnám én, csakhát nincs.
Egyszóval: Hurrá Neked, Lidl Deluxe! :)

Egyből le is csaptam 2 doboz tejszínes konyakmártásra. Jóanyám konyakos zöldbors-mártásának az ízével a számban terveztem a vasárnapi menüt - és hittem, hogy maga a csoda van a kosarunkban!
Itt kell megjegyeznem, hogy nem a csoda volt. A tejszínes konyakmártás finom volt, de nem átütő. Legközelebb veszek egy üveg konyakot, és otthon, magam készítem. A Deluxe-termékek közül viszont még sokat ki fogok próbálni. A kedvenc libatepertő-krémünket is átcímkézték ebbe a márkába, szóval a minőség tuti garantált! :)

Tehát vasárnap dióval pirított csirkemellet készítettem tejszínes konyakmártásban, házi krumplikrokettel.
Utóbbi egészségesebbre sikerült, mint terveztem, ugyanis csak teljes kiőrlésű bio tönykölybúza-liszt volt otthon. Így mit volt mit tenni - ebből készítettem.
Az biztos, hogy így nem fogom felzabálni a krokettet magában - pláne, hogy a sót is kifelejtettem belőle -, viszont a szósszal együtt abszolút harmonikus ízvilágot hozott, semmi gond nem volt vele. És Zsolti is megette. This is the beginning of a beautiful friendship...

Hozzávalók:

• fél kg csirkemell (Lidl, 800 Ft)
• 3 marék dió (300 Ft)
• 2 doboz Lidl deluxe tejszínes konyakmártás (Lidl, 700 Ft)
• 5 dkg Rama (50 Ft)
• só
• bors
• szerecsendió

ÉS

• fél kg krumpli (100 Ft)
• 10 dkg Rama (100 Ft)
• 4 tojás (120 Ft)
• liszt (200 Ft)
• só
• zsemlemorzsa

Összesen: 2370 Ft, ebből 4 étkezésre elegendő étel készül.

Elkészítés:

A csirkéhez járó Rama-t felolvasztom, beleszórom a pici falatkákra vágott, sózott csirkemellet, borsozom, szerecsendiózom, és nagy lángon pirítani kezdem. A diót összevágom apróra, és hozzászórom a csirkemell falatokhoz. Addig pirítom őket, amíg a csirkemell darabkák egyik-másik oldala piros nem lesz. Ekkor ráöntöm a szószt, és összeforralom vele.
Még az elején felteszem a kroketthez meghámozott, apróra vágott krumplit főni. Ha megpuhult, leveszem a tűzről, és hideg vizet engedek rá, amíg a krumpli le nem hűl. Ekkor összedolgozom a 10 dkg Rama-val, 2 tojással, a sóval, és annyi liszttel, amennyit felvesz. Akkor jó, ha nyúlós, de kanállal formázható tészta lesz belőle.
Kanállal kroketteket szaggatok belőle, ezeket lisztben, tojásban, zsemlemorzsában bepanírozom, majd forró olajban kisütöm.

A krokett macerás étel, de én imádom! :)

2013. november 23. - Beteg vagyok, csak a tonhalas szósz segíthet! :)

Még mindig kitart a szerdán főzött kaja!
Zsoltival este konzultáltunk, hogy mennyi tésztát főzzön az általam kreált tonhal-szószhoz. Ami azt jelenti, hogy majdnem friss tésztát ebédelhetek szombaton, falmászó edzés közben.
A sztorit árnyalja, hogy a sajtot Ágica reszelte a tésztámra, miután Zsolti kifejtette neki, hogy a sajtreszelés minden sziklamászó elengedhetetlen feladat...:D Ági be is számolt erről az apukájának, aki szerencsére humoránál volt...No, hát ezért szeretem a falmászó edzést! :)

A tészta aztán persze lepotyogott a tányéromról - pont az egyik apuka lába elé! Szívem szerint kivételesen nem ettem volna a földről, de nagy volt rajtam a nyomás, hogy vagány csaj legyek, úgyhogy nem tudtam ellenállni...De egy kis immun-erősítés sosem árt! ;)

Délutánra aztán teljesen levert a lábamról a megfázás, nem kívántam semmi kaját. Végül este 9-kor döntöttem el, hogy mégis vacsoráznék. A tonhalas szósz ekkor már egy adag barnarizsre került; azon is nagyon jól megállta a helyét.
Tonhal for prezident! :)

Vasárnap már főztem...;)

2013. november 22. - Laci és a Krokodil

Eljött a nap, hogy otthon még kitart az ellátmány, én viszont a messze távolban élvezem a csajok vendégszeretetét. Lillánál ugyan tegnap én főztem, de Bogiéknál esélyem sincs ilyesmire. És ez nekem JÓ!

Készítettem már krokodilt menyasszonyi ruhában is. Kiváltságos kaja! ;)

Gulyáslevest kaptam, császármorzsával. Isteni volt mind a kettő.
A mai recept viszont nem erről fog szólni. Hanem a krokodilról. Az ételt Laci, Bogi édesapja nevezi így, amúgy grízgaluska, vagy Dédi szavajárása alapján p*csán suhintott nokedli.
Lacit még a nyári vízitúrán sikerült menthetetlenül elbájolnom vele, azóta epekedik a receptért. Én szentül hiszem, hogy már elküldtem vagy 3-szor - de Bogiék családjának egyöntetű vádja alapján meg egyszer se'! Hm.
Álljon hát itt emlékeztetőül, hogy mindenki visszanyúlhasson hozzá, amikor csak szükségét érzi!

Hozzávalók:

• 10 dkg margarin
• 30 dkg búzadara
• 2 egész tojás
• egy csipet só
• apróra vágott petrezselyem 

Elkészítés:
A hozzávalókat kézzel összedolgozom. Inkább lágyabb legyen, mint kemény. Akkor jó az állaga, ha kanállal könnyedén lehet belőle galuskákat szaggatni. Kicsit állni hagyjuk, majd a kész, forrásban lévő levesbe szaggatjuk kanállal. Véletlenül se' formáljunk belőle tömör gombócokat, mert akkor nem főll át, nem járja át a főzőlé, így kemény marad a belseje.

Én tárkonyos ragulevesbe szoktam tenni. Arról is lesz recept hamarosan! ;)

2013. november 21. - Vega cézársaláta, fél lábon is

Az úgy volt, hogy én ma nem főzök. Vagy legalábbis otthon nem.
De aztán rövid úton rájöttem, hogy ma csajos este lesz. Vagyis én főzök. Csak nem otthon.

Mivel a csajos esték húsmentesen telnek, Lilla azt javasolta, hogy csinálhatnék olyan salátát, amin házi majonéz van. Nos, Cézár saláta, bingó! :) Úgyis hús nélkül az autentikus - de bevallom, nekem azért hiányzott a ropogósra sütött, fokhagymás csirkedarabka róla! :)
No nem baj, majd otthon!

Viszont olcsó, egyszerű és meglepően laktató étel ez is - mindemellett ínyenc falat! Csak azt ne gondoljuk, hogy attól, hogy saláta, egészséges. Nem. Ez nem az a saláta. ;)

Hozzávalók:

• 1 fej fokhagyma (30 Ft)
• 1 római saláta (vagy jégsali is jó, római van néha a Lidl-ben, vagy a piacon, de amúgy nem jellemző. Spar, 300 Ft)
• 4 zsemle (100 Ft)
• 3 dl olaj (80 Ft)
• 3 tojás sárgája (120 Ft)
• reszelt parmezán sajt (Lidl, 570 Ft; vagy fűrészpor-ízű a Spar-ból, 200 Ft-ért. Ha tehetem, a jobbat veszem, bár drágább...)
• Worchester- vagy szója szósz
• só
• esetleg 1/2 kis pohár tejföl (60 Ft)

 Összesen: 1260 Ft. Ebből 4 adag sali készül.

Elkészítés:
A fokhagymákat megtisztítom, kis olajon felteszem pirulni, és rászórom a felkockázott zsemléket. Csak akkor érdemes ezzel kezdeni, ha a többi munkafolyamat mellett tudunk figyelni rá, hogy a kenyér mennyire pirul meg, alkalmasint keverjük, rázogatjuk. ;) Eközben a tojásokat ketté választom, a sárgájukhoz pedig kanalanként elkezdem hozzáadni az olajat. Mindig addig keverem, amíg homogén, sűrű állagot nem kapok. Ekkor jöhet a következő kanálnyi. Amikor hozzáadtam ilyen módon az összes olajat, akkor beleteszem a worchester- vagy a szója-szószt és a parmezán sajt harmadát. Ha könnyebb öntetre vágyom, akkor hozzáöntök egy fél pohár tejfölt is, ettől lazább lesz a szósz. Eddigre a kenyérkockák általában ressre sülnek. A jégsalátát felvágom, rászórom a kenyérkockákat, a tetejére a majonézt, majd a végén a maradék parmezánt is. Addig tálalom, amíg még melegek a kenyérkockák.

Ha husit is szeretnék hozzá, akkor a fokhagymára előbb a picire vágott csirkemell-falatkákat teszem fel pirulni, majd ha az pirosra sült, akkor sütöm meg ugyanazon a fokhagymán a kenyérkockákat. Nekem úgy favorit! :)

2013. november 20. - Szombaton jövök, ne halj éhen!

Amikor eldöntöttem, hogy férjhez megyek, többek között azért tudtam gyorsan és hatékonyan elhatározni magamat, mert tökéletesen biztos voltam benne, hogy bizonyos igényeim, szükségleteim nem fognak sérülni a házasságban.
Ilyen például a szabadság-vágyam. Nekem időnként le kell lépnem.
No nem örökre, csak néhány napra; nem másik pasival, csak a barátnőkkel; ezt viszont muszáj. Ha eltelik 1 hónap nélküle, már hiányzik; ha eltelik 2 hónap is, akkor megőrülök. Őrülten meg viszonylag melós dolog elviselni engem...
Szerencsére a Férjem sosem akart gátat szabni ebbéli vágyamnak. Naná, hogy nem: ilyenkor 2 napig le sem teszi a táblagépét (szerintem azzal is alszik titokban, és tuti, hogy a masina az én párnámat használja...), este a haverokkal sörözik a törzskocsmában, megnéz n+ 213 részt valamelyik ultrabrutál zombis sorozatból (amit hallgatni se bírok, ha csak mellettem nézi), és egyáltalán nem mosogat. (Szerintem az is lehet, hogy nem is fürdik. Csak mire hazaérek. Erre nincs bizonyítékom.)

Mindemellett kaja nélkül itthon hagyni a Férjemet 2 napra azért nagyobb fokú gondatlanság, mint amit képes vagyok lelkileg felvállalni. Mi lesz, ha éhen hal? Vagy mondjuk skorbutot kap a párizsis zsemlétől? Egyáltalán: fel sem tudom fogni, hogy maradhatott életben, mielőtt megismerkedtünk, és elkezdtem én menedzselni a táplálkozását...:P

Egyszóval: főzök. Nem is keveset.
Igaz, a tegnapi főzelékből, és a tegnapelőtti levesből még van; mégis úgy érzem, hogy szörnyű, égető hiányomat csak egy nagy adag jól komponált étel enyhítheti a hűtőben.

A csirkemell, amit még hétfőn vettem, és azóta várja a sorsát a hűtőben, adott. Ha viszont ma és holnap is eszik belőle, kevés lesz. Tehát kétfélét kell főznöm. Pláne, ha azt akarom, hogy szombaton nekem is jusson belőle, és ne kelljen edzés után azonnal nekiállnom kotyvasztani...

A csirkéhez újabban nincs fantáziám. Szerencsés egybeesés, hogy a Férjemnek meg sohase volt ;). Viszont találtam a hűtőben egy nagy darab Brie sajtot - ami a hetek óta az ablakban szottyadó almával tovább árnyalja a képet.
Eldöntöttem, utánam az özönvíz: Almás-sajtos csirkemell lesz rizzsel.
Péntek-szombatra pedig tonhalas fussili. A tésztát a Férjem is ki tudja főzni.

Almás-sajtos csirkemell:

Hozzávalók:

• fél kg csirkemell-filé (Spar, akciós volt, 650 Ft)
• 1 db alma (kb. 50 Ft)
• egy nagyobb darab penészes sajt (Brie, Budget, 200 Ft)
• kis margarin
• só
• bors
• gyömbér
• szerecsendió

Elkészítés:
A megmosott, felszelt, sóval, fűszerekkel megszórt csirkemell-szeleteket kivajazott hőálló tálba teszem, sormintában az alma és a sajt-szeletekkel. (Volt itthon egy darab házi sonka, én azt is csempésztem közé, a füstölt íz kedvéért) Szerencsés, ha a tálnak van teteje, mert akkor nem fog a hús kiszáradni, de ez alufóliával is pótolható. Öntök alá egy pici vizet is, nehogy kiszáradjon a hús.
Addig sütöm, amíg a husi puhára sül, és kicsit megpirul.
Rizzsel tálalom. (1 bögre rizst olajon megpirítok, ráöntök 2 bögre vizet, szórok hozzá vegetát, megvárom, míg elfőlli a vizet, majd letakarva hagyom állni - Blankától tanultam, és a Férjem így szereti.)

Összköltség: 1100 Ft rizsestül, mindenestül + a fűszerek. Ez maximum 4 adag ételre elegendő.

A tonhalas tészta sem egy trükkös fogás, konkrétan ez az adu ászom arra az esetre, ha 30 perc alatt kell értékelhető kaját alkotni a semmiből...

Hozzávalók:

• 2 doboz tonhal-konzerv (ajánlanám azokat, amire "Tuna chunks" van írva: zöld Gianna, Spar, 2*369 Ft; vagy a Lidl-set, 2* 419 Ft)
• egy marék zöld olivabogyó (kb. 300 Ft)
• egy üveg fűszerezett paradicsom-szósz (Spar és Lidl is 370 Ft körül kínálja)
• olivaolaj
• só
• bors
• oregánó
• bazsalikom
• 1 citrom leve
• 1 zacskó tészta (nálunk most zöldséges fussili-vel készül majd, Spar, 400 Ft)
• reszelt parmezán sajt (silány utánzat a Spar-ból: 200 Ft) vagy trappista sajt (Spar, 300 Ft)

Összesen: 2210 Ft - ebből 6 adag étel is kikerül.

Elkészítés:
A 2 tonhal-konzervről nagyjából lecsepegtetem az olajat, majd beleöntöm őket a felmelegített edénybe. Hozzádobom az elnegyedelt olívabogyókat, rányomom a citrom levét, és hagyom, hogy kicsit összerottyanjanak. Kb. 5 perc elteltével hozzáadom a paradicsom-szószt és a fűszereket, majd összeforralom őket.
Ha azonnal akarom fogyasztani, akkor a tésztát az elején felteszem főni - és mire a szósz kész, a tészta is megfő.
Reszelt trappista vagy parmezán sajttal tálalom.
Ha az egész el fog fogyni az adott étkezésre, akkor érdemes a tésztát csak fogkeményre főzni, majd összeönteni a szósszal, és még abban rotyogtatni, amíg meg nem pirul. Ha viszont másnapra is ezt ennénk, akkor érdemes a tésztát és a szószt külön főzni és tárolni.

2013. november 19. - Ma csak borsófőzeléket főzök!

Ma igazából csalok. A borsó már múlt hét óta várja a sorsát a mélyhűtőben - tehát szorosan véve nem esik bele a tegnapi 10000 Ft-os bevásárlás keretébe. Node! A kaja-projekt lényege éppen az, hogy ne lapuljanak a konyha sötétebb bugyraiban enyészetre ítélt alapanyagok, próbáljunk mindent feldolgozni, megenni, amíg még friss/nem járt le a szavatossága...:P

Tehát a mai kaja borsófőzelék. Előtte a tegnap készült májgombóclevest esszük nagy buzgalommal. Majd szólok, ha elfogyott...;)
Amikor boldogult ifjúságomban (2-3 évvel ezelőtt) komolyabban elkezdtem kísérletezni vele, akkor ragadt rá a "betonfőzelék" elnevezés. Igen, a rántással vigyázni kell, hogy ideális legyen a liszt és az olaj aránya, különben felmerülhetnek nehézségek a kanalazásnál (extrém esetben késsel-villával kellhet enni...).
Különben nem egy nagy etwas.
Mivel nincs itthon virsli, viszont ezt a kaját pasinak csak valami húsfélével (szójafélével...:S) ildomos feltálalni, szintén csalok, és venni fogok 1 nagy csomag Falni jó! virslit a Sparban hozzá. Én meg tükörtojással szeretem.

Hozzávalók:

• 1 kg mirelit zöldborsó (Spar, Budget, 400 Ft)
• 2-3 szem krumpli (30 Ft)
• 2 db leveskocka (30 Ft)
• liszt
• olaj
• pirospaprika
• petrezselyem (50 Ft)
• só

Elkészítés:
A zöldborsót és az apróra vágott krumplit felteszem főni annyi vízben, hogy jó bőségesen ellepje. Hozzádobom a leveskockát is. Várok, amíg a borsó puhára fő. Ekkor készítek a lisztből, olajból, pirospaprikából, apróra vágott petrezselyemből és a sóból rántást (olyan állaga kell legyen, hogy ne lötyögjön, de még ne kelljen erő a keveréséhez). Ezt hozzáöntöm, majd kevergetés mellett megvárom, hogy besűrűsödjön tőle a cucc.
Virslivel vagy tükörtojással tálalom.

Az összes költségem ezen a napon (beleszámítva a virslit is, mondjuk 400 Ft-tal a 10-es csomagot) 910 Ft. 
Külön kiemelném, hogy ezért az ételért effektíve nettó 7,5 percet töltök a konyhában. Na jó, virslisütéssel, mosogatással együtt 15-öt. De akkor is! :D

2013. november 18. - Hirtelen sült citromfüves csirkemell lime-os barnarizzsel.

Ha már kaja-projekt, akkor induljon a recept-, praktika- és tapasztalat-kavalkád.

Amikor kevés pénzből akar az ember sok időre főzni, abban általában a beszerzés-rész a legnehezebb.
Adott ugyanis egységnyi kiszerelés a boltban, amit muszáj megvennem, mert a termék úgy olcsó vagy úgy elérhető. Emiatt aztán 1. nehéz számolni vele, hogy mennyibe is került az adott kaja; 2. könnyen végzi a már megkezdett alapanyag a konyhaszekrény / hűtő mélyén, elfeledve, romlásra ítélve; mivel ugyebár frissen nem lett elfogyasztva.

De próbálom ezt a problémakört is jól managelni - ami persze az új konyhaszekrényem elkészülte után már sokkal könnyebb feladat lesz (hurrá neked, Átláthatóság!). A lényeg, hogy ma bevásároltam majd' 10.000 Ft ára alapanyagot - és az a kedves tervem vele, hogy majd kitart péntekig.
Meglátjuk.

A mai+holnapi menü pedig: Tárkonyos májgombóc-leves, és Hirtelen sült citromfüves csirkemell lime-os barnarizzsel

A tárkonyos májgombócleves nem nagy mutatvány (pláne, mióta feleség lettem, és mégjobban mennek a levesek nekem...;D)

Hozzávalók:

• 1 csomag mirelit májgombóc (Lidl, 289 Ft)
• 3 db sárgarépa (Lidl, 80 Ft)
• 2 db fehérrépa (Lidl, 167 Ft)
• 2 db krumpli (bárhonnan, 50 Ft)
• 1 db zeller (Lidl, 108 Ft)
• 1 csomag petrezselyem (Spar, 50 Ft)
• fél fej vöröshagyma (bárhonnan, 30 Ft)
• 2 gerezd fokhagyma (bárhonnan, 30 Ft)
• olaj
• só
• bors
• tárkony

Összesen 805 Ft + a fűszerek. Ebből az adagból kb. 6 nagy tányérnyi leves készül.

Elkészítés:
Ezt a levest én mindig fordítva teszem fel. Előbb a picire kockázott zöldségek mennek az olajra pirulni egy kis sóval és a felszeletelt fokhagymával; és csak miután finom illatuk lesz, öntöm fel az egészet vízzel, és várom meg, hogy felforrjon. Ha már forr, mehetnek bele a fűszerek - a petrezselymet nagyon picire aprítom a széles pengéjű késemmel.
Mikor minden megpuhult, belefőzöm a májgombócot, és kész is. Én tejföllel, Zsolti Erős Pistával eszi. :)

A hirtelen sült citromfüves csirkemell alapreceptje Anyósomat dícséri. Tőle tanultam, hogy a csirkemellet elég megmosni, befűszerezni, majd egy kis lisztben mindkét oldalát megforgatni, és így tenni a forró olajba, amiben 3 perc alatt puhára sül. Az eredmény frenetikusan lágy bevonatú, nagyon ízes és szaftos hús. Imádom! :)
Én most citromfűvel és gyömbérrel ízesítem, hogy illjen a körethez...;)

Hozzávalók:

• 40 dkg csirkemell (Lidl, épp akció volt, 520 Ft)
• só
• liszt
• citromfű
• friss gyömbér (Lidl, kb. 50 Ft)

Összesen: 570 Ft + a fűszerek; ebből kb. 4 adag étel készül.

Elkészítés: 
Fent már elsztoriztam...;)

A Lime-os barnarizs nem az én találmányom. A Nosalty-n olvastam, most fogom kipróbálni.

A recept itt található.

A költségek a következők:

Hozzávalók:

• 50 dkg barnarizs (Spar, 350 Ft)
• 1,5 l zöldség alaplé (ha a májgombóc-levest nagy edényben kezdem előbb, akkor nem is kell leveskockával szüttyögni...)
• 2 lime-ból nyert lime héja (Spar, akciós volt, 40 Ft)
• 2 szál fenyérfű (ilyenem nincs)
• 2 ek római kömény
• 2 ek koriandermag
• 4 ek olívaolaj
• 2 közepes db vöröshagyma (kb. 30 Ft)
• fél csokor koriander (ilyenem is csak szárított van...)
• 5 cm gyömbér (Lidl, 50 Ft)

Összesen: 470 Ft + a fűszerek; ebből is 4 adag köretet remélek.

Elkészítés:
A fenti linkre kattintva elérhető.

Tehát a mai menüre összesen 1845 Ft-ot költöttem el, és elvileg 2 étkezésre elég lesz mindkettőnknek.

No, akkor lássuk a gyakorlatban! :)

Kaja-projekt

Tavaly már megpróbáltam - akkor még nem ment.
Most, egy évvel később, többek lelkesedését, és a magam takarójának rövidre nyúlását látva újból nekivágok.

A Projekt: finomat, változatosat egészségeset főzni minden nap, fogásonként 1000 Ft-ból. Nem hagyni, hogy elcsábítson a bolti akció-fikció; jól kitervelten, ésszel értelmes ételt alkotni.

Mert hiszem, hogy a minőségi táplálkozás nem pénz, hanem energia-ráfordítás kérdése.

A sikerélmény kedvéért - és többek unszolását követve - létrehoztam mindehhez egy NoSalty-profilt, ahol nyomon követhetőek a konyhai ámokfutásaim!
http://www.nosalty.hu/szakacs/tarkony

Jó étvágyat! :)

Emberek! Csináljátok azt, amit SZERETTEK! :)

Szombat hajnal van. Alig élek. Péntek este szétcsaptuk magunkat - na nem nagyon, tudtam, ma kelni kell; de a péntek este azért péntek este marad.
Sötét van még odakinn. Nincs kedvem hajat mosni - mégis megteszem. Ma sok új kapcsolat indul; ma sok múlik a fellépésen.
Előbb lézengek, aztán kapkodom. Szerencsére van autó - semmi kedvem vonatozni. Lámpa, öv, kuplung, egyes, induljon a hét 6. számú munkanapja. Ködös reggel, álmos táj, nem kell sietnem. Időben érkezem.

Míg várok, eljátszom a gondolattal, mi lenne, ha...még ágyban lennék. Zsolti mellettem szuszogna; délelőtt kéz a kézben mennénk a piacra; vagy kirándulni indulnánk; sziklát mászni a hegyekbe; a Szigetközbe még egy utolsót idén. Lenne két teljes nap kipihenni, utolérni, átélni, lenyugodni, elrendezni, felkészülni...

A nyikorgó ajtó riaszt fel. Kezdődik. Belép az első lurkó. Akármelyikük az - legyen morcos vagy bújós, nyitott vagy távolságtartó, álmos vagy felpörgött - ebben a pillanatban már egyik fenti alternatívával sem cserélnék.
Mert nekem itt a helyem. A falmászóedzésen, amit a nevem fémjelez; a lurkók között, akiknek - bár néha 40-en is vannak - mind tudom a nevét, a hóbortját, a kényes pontját. Ha reggel 6-tól mostanáig voltak kételyeim (mert szinte minden szombat hajnalban eltöprengek, hogy mi a bánatért akarom én ezt olyan veszettül?!), azok egy pillanat alatt foszlanak szét.

Én ehhez értek, ezt tudom jól csinálni. Ebben van benne az első pillanattól az utolsóig szívem, lelkem. Ezért lelkesedem. Erről mesélek. Ezzel tervezek.
És bármilyen becsülettel és szakértelemmel végezzek akármilyen másik munkát, még mindig erre érkezik a legeslegtöbb pozitív visszajelzés, bátorító szó, hálás levél, simogató tekintet.

Nincs szombati program, ami többet adhatna ennél.Teljesen komolyan. Cukormáz nélkül. Olyan megtartó-erő ez, ami szinte bármin átlendít.

Emberek! Csináljátok azt, amit szerettek! Megéri.

Álmomban

Mikor megérkeztem, minden teljesen más volt, mint amilyenre emlékeztem. Más volt a vízpart - csak sejteni lehetett a Dunát valahol, a fák mögött, más volt a kemping és a bolt is.
Az emberek viszont ismertek. Azok voltak ott, akik mindig is szoktak. Arcokra nem is emlékszem - nem az arcuk, hanem a lényük, az érzetük volt jelen. Ági, Endi, a boltosnéni... Emlékszem, ahogy segítettem neki bezárni délután.

Zsoltit telefonon értem el. Naptárral a kezemben próbáltam egyre nyugtalanabbul, türelmetlenebbül és ingerültebben kitalálni, hogy mikor fogjuk tudni mindketten itt tölteni az időnket. Mikor lesznek a táborok? Hány túra fér bele idén?
Meleg volt, már biztosan nyár, talán már július is. Rohant az idő.
Emlékszem a bénító érzésre, ahogy rádöbbenek: az idei nyár már nem lesz olyan, mint a tavalyi, vagy a tavaly-előtti. Zsolti nem kap szabadságot, nekem ügyelnem kell a munkahelyemen; talán augusztusban egy-két hetet eltölthetünk itt. Ha mázlink van, még csoport is jut arra a hétre...
Emlékszem a félelemre, a fájdalomra; a kétségbeesett gyász ízére; hogy olyasmit veszítek el menthetetlenül, ami nélkül nem teljes az életem. Ami pótolhatatlan.

Egyedül riadtam fel a hűvös lakásban. Percekbe telt, mire sikerült beazonosítanom azt a megmagyarázhatatlan mardosó kétségbeesést, ami a testemet-lelkemet átjárta.

Álmomban elvesztettem a Szigetközt.
Álmomban elvesztettem az álmaimat.